Előző cikkünkben a talajnedvesség megszervezéséről volt szó. Elvittük Lacinak a tenziométereket, és elmagyaráztuk a műszerek működési elvét.
A mai részben egy eddig kevéssé tárgyalt témáról lesz szó. A talaj pH mérésről, illetve az öntözővíz savazásáról.
Nézd meg a videót a folytatáshoz:pH mérés talajban
pH mérés talajban? Kezdjük az alapokkal.
Mi is az a talaj pH?
A ESF definíciója szerint, a talaj pH (bármennyire is meglepő : ):
A talaj pH-ja vagy talajreakció a talaj savasságának vagy lúgosságának a mértéke, pH-mértékegységben kifejezve. A talaj pH-értéke a hidrogénionkoncentráció negatív logaritmusa.
pH mérés a talajban egy nagyon érdekes területe a növénytermesztésnek. Azt már régóta tudjuk, hogy a különféle növények számára, különböző pH értékek a megfelelőek. (Itt találsz egy táblázatot több mint 70 különféle növény ideális pH értékeivel)
A talajok általában a rendkívül savas pH-tól 3-tól egészen a lúgos 10-es értékig terjednek, ahogy ezt Fine Gardening cikkében is olvasható. Ez a tartomány számos tényező eredménye, beleértve a talaj alapanyagát és az éves csapadékmennyiséget, amelyet egy terület kap. A legtöbb növény kissé savas körülmények között él, kb. 6,5 pH értékkel. Az áfonya vagy a rhododendron olyan növények közé tartoznak, amelyek nagyon savas pH-értéket igényelnek 4,5-5,5 között.
De miért is fontos ez a növényünk számára, hogy a talaj pH értéke változtatható legyen?
„A növény igényétől eltérő pH-tartományú talajban vontatott a fejlődés, tápanyaghiány tünetei léphetnek fel. Ilyen körülmények között nehezebb fölvenni a kisebb mennyiségben szükséges, mégis alapvető másodlagos és mikroelemeket. A szélsőséges talajkémhatás olyan ásványi elemek felvételének kedvez, amelyek a növény számára kifejezetten károsak. A túlságosan savanyú (alacsony pH-jú) talajon a mérgező alumínium és a mangán felvétele túlzottá válik. A kalciumot, a foszfort és a magnéziumot viszont nehezen veszi fel a növény. 6,5-nél magasabb pH-tartományban romlik a foszfor és a legtöbb mikroelem felvehetősége. „
A pH mérés talajban kétféle képen hajtható végre:
- Higításos módszerrel: mintát veszünk a földből (mondjuk 100 grammot) , és felöntjük 200ml desztillált vagy ioncserélt vízzel. (Tilos ivóvízzel hígítani!) Jól összerázzuk, állni hagyjuk, majd egy digitális pH mérővel (pl. ezzel) megmérjük az értéket.
- Szúróelektródás pH mérővel: Eleve olyan műszert választunk, melynek a hegye beszúrható a talajba, és lokálisan képes a talaj pH mérésre.
Mi hat a talaj pH-ra, és hogyan változtatja meg?
A Crop Nutrinion átfogó cikkében ezeket a tényezőket emeli ki:
1.) Eső
A csapadék hozzájárul a talaj savasságához. A víz (H2O) szén-dioxiddal (CO2) kombinálva egy gyenge savat – szénsavat (H2CO3) képez. A gyenge sav ionokra bomlik (tudományosan – disszociáció (: ), hidrogén (H +) és hidrogén-karbonát (HCO3-) felszabadításával. A felszabadult hidrogénionok a talajkolloidokon keresztül a kalcium ionokat helyettesítik. Ez a talaj savasodását eredményezi.
2. Nitrogén műtrágyák
A nitrogénszintek befolyásolják a talaj pH-értékét. A nitrogénforrások – műtrágyák, trágyák, hüvelyesek – ammóniumot tartalmaznak vagy alkotnak. Ez növeli a talaj savasságát, hacsak a növény közvetlenül nem szívja fel az ammóniumionokat. Minél nagyobb a nitrogén megtermékenyítés, annál nagyobb a talaj savanyítása. Mivel az ammónium nitráttá alakul a talajban (nitrifikáció), hidrogén ionok szabadulnak fel.
3.) Növények
A hüvelyesek, mint a szójabab, a lucerna és a lóhere általában több kationt vesznek fel az anionokhoz viszonyítva. Az elektrokémiai egyensúlyt úgy tartják fenn, hogy a növényi gyökerekből hidrogén ionok a talajba vándorolnak . Az eredmény a talaj savasodása.
4. Az aljzat savtartalma
Még akkor is, ha a talaj felső 15 centiméterének a pH-értéke 6,0 fölött van, az altalaj rendkívül savas lehet. Ha az ez alatti terület pH-ja 5,0 alá csökken, akkor a talajban lévő alumínium és a mangán sokkal jobban fognak oldódni. Egyes talajokban ez káros lehet a növény növekedésére. A len, és bizonyos mértékig a szójabab olyan növényi kultúrák példái, amelyek érzékenyek az altalaj erősen oldható alumíniumszintjére. A terméshozamok alacsonyabb altalaj pH-tartományban csökkennek.
5. A talaj meszezése
A talaj savasságának javítása mész felhasználásával a jó talajtermékenységi program alapja. A meszezés nemcsak a talaj savasságának javítását szolgálja.
- Segíti a nélkülözhetetlen növényi tápanyagok, Ca és Mg utánpótlását
- További lényeges tápanyagokat biztosít
- Megakadályozza, hogy a Mangán és az Alumínium elemek hatással legyenek a növény növekedésére
Öntözővíz minőségének az ellenőrzése pH és EC méréssel.
Ha az öntözővizünk pH értéke közelít pH=8 felé ez arra utal, hogy a vizünkben magas a hidrogén karbonát tartalom. Ha savat csepegtetünk (például hígított salétromsavat) a vizünkbe, és eközben gáz buborékok keletkeznek ez is a hidrogén karbonát magas koncentrációjára utal.
De mit is mond nekem igazából, ha megmérem az öntözővizem EC és pH értékeit? Csak két számot, amelyekhez mellékelnek egy az alábbihoz hasonló táblázatot:[/fusion_separator]
| Paraméter | Alacsony | Megfelelő | Magas |
| EC, mS/cm | < 0,5 | 0,5 – 1,5 | > 1,5 |
| pH | < 6,5 | 6,5 -7,2 | > 7,2 |
Véleményünk szerint kevés külön-külön kezelni a pH és EC értékeket. Ha alacsony a sótartalma az öntözővíznek, akkor alacsony a puffer kapacitása is, és a pH hatása nem annyira fontos. Tehát ha az EC érték 0,4 mS/cm alatt marad, akkor, még magas pH érték mellett is használható a víz, mert a benne lévő só mennyiség alacsony, és nem okoz kárt a talajban. Az alábbi táblázat segít meghatározni, milyen kategóriájú az Ön öntözővíz-e.
Öntözővíz minőségének javítása
Ha az öntözővíz nem jó minőségű, javítani kell a minőségén! Néha ez nem is kerül sokba. Például, ha túl magas pH érték, viszont az EC érték megfelelő, akkor egyszerű savazással is beállítható a normális pH érték. Általában salétromsavval vagy foszforsavval szokták a szükséges pH értéket beállítani, mivel ezeket a savakat a tápoldatok készítésénél is alkalmazzuk.
Az adagolást teszteléssel megalapított mennyiség alapján végezze. Mindenképpen a pH-mérővel mért értékekkel ellenőrizze a helyes beállítást. Megjegyezzük, hogy a savazás után, változik az öntözővíz vezetőképessége. (az EC érték nő, mivel a sav sokkal jobban vezeti az áramot, mint más komponensek és a semlegesítési reakció folyamán új sók keletkeznek a vízben).
Sok kérdést kaptunk már olvasóinktól, hogy honnan érdemes salétrom savat beszerezni. Mi ezt a céget ismerjük és ajánljuk. Laci innen szokta beszerezni a salétrom savat.
Ajánlanád ezt a cikket másnak is ? 🙂 1 Ajánlás=1 Köszi a cikkért!
