Tenziométer és a talajnedvesség mérés: talajmérések helyes elvégzése tenziométerrel

Tensiométer-es Talajnedvesség mérés:

A talajnedvesség NÉLKÜLÖZHETETLEN ELEME a növénytermesztés intenzívebbé tételének.  Sajnos a gazdák nagyobb része minden mérés nélkül, csak a saját tapasztalatában bízva végzi az öntözést, és ezzel lehet, hogy a profitja 20-30 %-át otthagyja a mezőn! Ezért megpróbáljuk felhívni a figyelmüket a nedvességtartalom mérésének a fontosságára és elég részletesen bemutatjuk talajnedvesség mérésének a technikáit. Leggyakrabban használt eszköze a tenziométer.

A növény a nap különböző szakában változó mennyiségű vizet használ fel a talajból, vagyis a víz mennyisége a talajban szintén változó. Az öntözés pontos ütemezése nagyon fontos, mert:

Tenziométeres talajnedvesség mérés és öntözésvezérlés csepegtető rendszerű öntöző berendezéseknél

A tenzióméteres talajnedvesség mérés egy viszonylag olcsó és pontos módszer arra, hogy a csepegtető öntözőberendezéseknél szabályozzuk a kijuttatandó vízmennyiségek nagyságát és az öntözés gyakoriságát.

A tenziométerrel elvégzett mérések alapján megoldható két nagyon fontos feladat: mennyi vizet kell kijuttatni és mikor kell ki és bekapcsolni az öntözőrendszert, hogy a növényeink megkapják mindig a számukra optimális vízmennyiséget

Hogyan működik a tenziométer?

Tulajdonképpen a talaj szívóerejét (tenzióját) méri, azaz azt az erőt, amivel a talaj a vizet visszatartja, s így azt az erőt (azt a vákuumot) is, amit a növény gyökereinek ki kell fejteniük, hogy a vizet a talajból felvegyék.

A gyakorlatban elterjedt tenziométer egy máztalan cserépcsúcsból (az alábbi képen az 1. pont), egy plexiből készült csőből (képen a 2. pont) és egy légmentesen csatlakoztatott manométerből (aképen -3. pont) áll. A manométeren közvetlenül leolvasható a tenziométer belsejében történő nyomásváltozás.

A tenziométer-t működtetése

előtt a cső felső peremétől 1 cm-ig fel kell tölteni vízzel, és beilleszteni a vákuummérőt, hogy légmentesen lezárja a cső végét. A tenziométer-ben levő víz a cserépcsúcs pórusain keresztül, mint a vízhídon át, kapcsolatba kerül a talajban lévő vízzel és a nyomás a két rész között kiegyelődik.

Ahogy szárad a talaj, elkezdi szívni a tenziométer belsejéből a vizet kifele, ott vákuum keletkezik. Tehát a vákuum nagysága megegyezik a talaj szívóerejével. A gyökereknek ettől nagyobb szívóerővel kell rendelkezniük, hogy ellássák sejtjeiket vízzel. Öntözés illetve eső után (nyílt területen) a talaj pórusai megtelnek vízzel és a szívóerő, amely a vizet visszatartja, lecsökken. Rövid időre a tenziométer-ben nagyobb lesz a vákuum, mint a talaj szívóereje és így a tenziométer vizet szív majd a talajból a porózus cserépcsúcson át. Ennek következtében pedig csökken majd a vákuum a tenziométer-ben.

Hogyan kell a talajba behelyezni a tenziométer-t ?

Ahhoz, hogy a cserépcsúcson keresztül valóban zavartalan legyen a vízhíd, a tenziométer-t behelyezés előtt meg kell nedvesíteni. Ennek legjobb módja, ha egy éjszakára a műszert vízzel teli edénybe állítjuk, de a műszer belsejét nem töltjük fel vízzel. Ezzel elkerülhető a légzárványok képződése a cserépben, azaz a zavartalan vízhíd kialakulása.

Döntő fontosságú a behelyezésnél, hogy a cserépcsúcs a környező talajhoz hézagmentesen kapcsolódjon. Ehhez a talajt sem lazítani, sem tömöríteni nem szabad, hiszen a műszernek a háborítatlan talajnedvességi viszonyait kell mérnie. Arra, hogy minél kevésbé zavarjuk a talajviszonyokat. A legjobban bevált megoldás, hogy dugóhúzó elvű talaj fúróval, melynek az átmérője megegyezik a tenziométer átmérőjével, olyan mélyre fúrunk, amilyen mélyre a műszert kívánjuk behelyezni.

Ezután a fúróval készítette lyukba óvatosan benyomjuk a műszert, egészen addig, amíg mindenütt jól érintkezik a talajjal.

Ha mégsem sikerül mindenütt jó talajkapcsolatot teremteni, (például igen köves talaj esetében), akkor a tenzióméter átmérőjénél nagyobb átmérőjű lyukat fúrva a behelyezett műszert beiszapoljuk. Mindenképpen célszerű egy-két nappal, de legalább 2-3 öntözési ciklussal azelőtt behelyezni a műszert, mint ahogy a mérési értékeire szükségünk van, így a mérés megkezdése idejére már ismét ülepedett lesz a talaj, amit a műszer behelyezésével bizonyos mértékben mégiscsak megbolygattunk. A tenziómétert nedves, de nem vizes talajba kell behelyezni.

Hova telepítsük a tenziométer-t a termőföldön?

Nem is olyan egyszerű eldönteni, hova is helyezzük el a tenziométer-ünket a termőföldünkön, hogy a mért eredmények egyformán alkalmazhatóak lehessenek az egész területre.

A tenziométer-es mérés előnyei és hátrányai.

Tenziométer-ek karbantartása és tárolása

Hogyan tovább?