Talaj EC I. rész: Alapok, mértékegységek, talaj EC mérése, műszerek összehasonlítása

Talaj EC : mi az és milyen egységekben mérik?

A ( talaj EC ) mérést széles körben alkalmazzák a talaj, tápoldatok, öntözővizek minőségének ellenőrzésére kertészeti, mezőgazdasági, növénytermesztési tevékenységek elengedhetetlen részeként. Az EC- mérés nem más, mint vezetőképesség mérés, maga a rövidítés EC az angol ElectricalConductivity (jelentése elektromos vezetőképesség, a tudományos szaknyelv konduktivometriának nevezi) szavak kezdő betűiből ered. Mivel az oldott sók nagyon jól vezetik az elektromosságot, az oldatok vezetőképessége arányos az oldott sók koncentrációjával, vagyis az úgynevezett TDS értékkel. A TDS érték szintén egy angol szavak kezdőbetűiből alkotott rövidítés (Total Disolved Solids = Összes oldott szárazanyag).

Az EC mértékegysége:

A mS/cm (milliszimensz/cm) vagy az ezerszer kisebb µS/cm (mikroszimensz/cm). A mS/cm a kertészek gyakran csak EC egységként emlegetik. Sok vezetőképesség-mérő műszert gyártó már eleve EC egységben adja meg a mérés eredményét és csak a műszer leírásából derül ki, hogy ez megfelel a mS/cm-nek. Egy mS/cm megközelítőleg 500-700 mg/l (vagy ppm) sótartalomnak (TDS) felel meg.

A mértékegységek a következőképpen kapcsolódnak egymáshoz:

1 mS/cm = 1000 µS/cm= 1 EC
1 g/l = 1000 mg/l = 1000 000 µg/l= 1000 ppm
1 EC megközelítőleg megfelel 0,5g/l szárazanyag tartalomnak (TDS)
1 mS/cm=1 EC megfelel TDS-ben 500 mg/l = 500 000 µg/l .
1 µS/cm megfelel TDS-ben 0,5 mg/l = 0,5 ppm= 500 µg/l .

Hogyan működik a talaj EC- mérő?

A ( talaj EC )-mérő működésének a lényege, hogy az oldatba bemerítenek két elektródát és azon áramot vezetnek keresztül, közben az elektronikus rész méri is az áram erősségét. Mivel az elektródák mérete adott és nem változó, ezért az áram erőssége az oldat vezetőképességétől függően változik, vagyis mérjük az oldat vezetőképességét.

Az elektródákat nem oldható anyagból kel készíteni, amelyek az áteresztett áram hatására nem oldódnak és nem zavarják meg a mérési folyamatot. Ilyen anyagok például a platina, arany, grafit, egyes rozsdamentes acélok.

Példaként:

a COM-100 EC- mérő két elektródáját platinával vonták be, a szúróelektródás HI98331 EC mérő elektródájának a vége viszont rozsdamentes acélból van. Nagyon fontos, mindig tisztán tartani az elektródákat, nem hagyni, rászáradni semmilyen piszkot, nem tartani sokáig savas oldatokban (főleg a rozsdamentes acélból lévőket, amelyek azért oldódnak egyes savakban).

Hogyan válasszunk talaj EC- mérőt? Tanácsok talaj EC mérő vásárlásához

A talaj EC – mérő vásárlása előtt el kell dönteni, milyen feladatokat szeretnénk vele elvégezni.

Ha csak a tápoldatok és öntözővíz sótartalmát akarjuk mérni vele, akkor elegendő egy egyszerűbb és olcsóbb kivitelű EC- teszter.
A kombinált pH/EC mérők, drágábbak, és ha elromlik az elektróda pH része, akkor le kell cserélni az EC mérő résszel együtt. Így a csere még drágább, nem beszélve arról, hogy ha leesik és összetörik, akkor lőttek mindkettőnek, de ha van egy külön EC és pH mérőnk, akkor a csere is olcsóbb és egyszerre csak az egyik romolhat el.
A cserélhető elektróda javasolt, ha valaki gondol a jövőre. Így olcsóbban kijön egy csere, mintha az egész készüléket kellene cserélni.
Az EC mérő minimális felbontása legalább 0.1mS/cm legyen. A nagyobb felbontású μS/cm-ban mérő műszerekkel már a tiszta vizek minőségét, víztisztítók működését is lehet ellenőrizni, de általában a mérési felső határuk alacsonyabb.
A mérési tartomány. A tápoldatok mérésére elegendő a 4,0 mS/cm (4000 μS/cm) felső határig mérő műszer is. Ha viszont a törzsoldatok készítésénél is használni szeretnénk, akkor jól jöhet a 20 mS/cm-ig mérő műszer.
A TDS (ppm), CF, „funkciók” ritkábban használtak a tápoldatoknál, de néha hasznos lehet.
A hőmérséklet mérése és főleg az automata hőmérséklet kompenzáció (ATC) már kötelező egy EC- mérőnél. Az oldatok vezetőképessége kb. 2 %-al változik minden 1 ^oC változással. Ez igen sok! Tíz fokos változás, már kb. 20%-s EC változást okoz. Ha nem működik az ATC, akkor, pontatlanok a méréseink az oldatok hőfokváltozásai miatt.
Csak kalibráló oldattal ellátott műszert vásároljon. Az EC- mérőt hetente kell ellenőrizni és kalibrálni, ha pontatlan. A gyártó csak egyszer használatos tasakos kalibráló oldatot ad hozzá (vagy azt sem), ami maximálisan 1 hét munkára elegendő. Olyan műszert válasszon, amelyikhez legalább 100 ml kalibráló oldatot is adnak flakonos kiszerelésben (a flakonos kalibráló oldat többszörös kalibrálást, biztosit – visszaöntheti a kalibrálás után a flakonba). Külön nagyon drágán tud csak kalibráló oldatot vásárolni, ezért jobb a műszerrel egyszerre kedvezményesen. Ne higgye el, ha azt mondják, a ” mérőt már a gyárban kalibrálták, nincs szükség kalibrálásra” – ezt a hozzánemértők állítják, vagy át akarják verni!
Professzionális tudással és gyakorlattal bíró eladóktól kérjen tanácsokat, mert nagyon sokan nem értenek a témához, de mindamellett az „eladás” művészei.
A szúróelektródás EC-mérők új lehetőségeket nyitnak a gazdának: időt spórolnak – gyors a mérés, azonnali kijelzés; gyökérzónában lehet mérni – pontos adatok a növényről; gyors mérésből következik, hogy nagy területet lehet vele megmérni gyorsan – EC- térkép készíthető kézileg is, kis befektetéssel, de sok méréssel, mindamellett mérhető vele a tápoldat és a higított talaj is. Gyenge pontja, hogy drágább és valamivel alacsonyabb a pontossága, de az új lehetőségek kompenzálják ezt, aki megteheti, hogy ezt válassza, véleményünk szerint jó befektetést csinál.
Ha bízik a mi professzionális tudásunkban, nézzen körül a www.gazdauzlet.hu web-áruházunkban és olvassa tudományos cikkeinket a www.moderngazda.hu oldalunkon.

Kisegítő táblázat EC- mérő kiválasztásához:

Miért kell hígítani a talajt vízzel az EC és más mérésekhez?

A talaj sótartalmának (a sók között tápanyag is van) a mérése hígításos módszerrel azon alapszik, hogy a talajmintából sótlan vízbe (ezt még megmagyarázzuk) kioldjuk az oldható sókat. A víz, mint oldószer szerepel ebben a folyamatban. Az így keletkezett oldatban ezután már elvégezhetünk különféle vizsgálatokat: EC- mérést, pH-mérést, N, P, K mérést. De pontosítsuk a feltételeket. Csak, akkor fogja az így keletkezett oldat a talaj tulajdonságát jellemezni, nem az oldószerét, ha ha tiszta vízbe oldjuk ki a sókat a talajból.

Miért nem jó a csapvíz, mint oldószer?

A csapvízben akár 250-300 ppm (vagyis mg/l) sómennyiség lehet. A csapvíz EC értéke 0,4-0,6 mS/cm között van általában, ami azt jelenti, hogy a hígításos módszerrel előállított oldat kb. 1,0 – 2,0 mS/cm értékéhez viszonyítva 30-50%-lehet a csapvíz értéke. A csapvízben lévő anyagok már érzékenyen reagálhatnak a talajból kioldódó sókra, megváltoztathatják a pH értékét az oldatnak, rosszul oldódó új sók alakulhatnak ki. Ezek kicsapódhatnak, és nem vezetik jól az áramot, ezért megváltoztatják az EC értékeket, ahhoz képest, amit tiszta vízzel kapnánk.

Mit jelent, hogy sótlan víz?

Az előzőkben említett számokból már látjuk, olyan víz lenne ideálisan megfelelő, amelyiknek az EC értéke nem nagyobb, mint 0,01 mS/cm. Ilyen pontossággal szoktuk mérni az oldat vezetőképességét a gyakorlatban, ezért a mi műszerünkkel az oldószer hatás nem lenne érzékelhető. A 0,01 mS/cm EC értékű víz megfelel a desztillált víz vezetőképességének és a sótartalma ennek a víznek 5 mg/l (5 ppm). Tehát a desztillált víz kitűnően használható a hígításos kísérletekre. Egy probléma van, hogy a desztillált víz elég drága és nehéz a beszerezni, mivel nem igen árusítanak minden boltban ilyet.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A gyakorlatban legtöbben az RO vizet használják. A reverz (fordított) ozmózisos (RO) víztisztító kiszedi a vízből a sók 96-98 % -t. Ezért az RO víz vezetőképessége 15-25 µS/cm, vagyis 0,01-0,03 mS/cm. Ez az érték már elfogadható. Ennyire kismennyiségű só (8-15 mg/l) nincs jelentős hatással a mérési eredményekre.

Az RO vízhez könnyebben hozzájuthatunk, mivel az otthoni RO- víztisztítók már elterjedtek és a benzinkutakon, nagyobb áruházakban (TESCO, METRO, AUCHAN stb.) megtalálhatóak 1-5 l kiszerelésekben, mint akkumulátor víz, vagy ioncserélt víz. Az ára is elfogadható- pár száz forint 5 literért. Minden esetre ne higgyen a címkére felirt értékeknek, hanem bizonyosodjon meg a víz minőségéről saját EC- mérője segítségével.

Hogyan vegyünk talajmintát a talaj EC méréshez?

Mindig egy átlagosan fejlett növény környékéről vegyünk mintát, ne a talaj felső részéről, hanem a gyökérzet környékéről, nővényektől függően 5-15 cm mélyről.

Ha vannak betegesnek kinéző, gyenge növekedésű növények, vehet mintát azoknak a gyökerei mellől is, de ne keverje össze az „átlagosan jó” mintával. Ha gyenge növény környékén mért EC érték magasabb, mint az „átlagosan jó” minta esetében, akkor tudhatjuk, hogy csökkent a tápanyagfelvétel, ami a gyökérzet megsérülésére (gyökérkártevők) vagy gyökérbetegségre utalhat.

Mikor vegyünk mintát?

Alapszabály, mindig mindent pontosan ugyanúgy csináljon minden nap, ahogy azt előző napon tette.

Kategóriák:

Vezetőképesség (EC) mérés

Egy megosztással fizethetsz, ha hasznosnak találtad ezt a cikket :)

A szerzőről:

Dr. Kovács István

Üdvözöllek! Köszönöm, hogy a cikkem olvasásával töltöd az idődet. Dr. Kovács István vagyok, vegyész elektrokémikus doktor, az oldal alapítója. Több mint tíz éve foglalkozom a mezőgazdaság modernizációjával, célom az, hogy könnyen, gyorsan és érthetően tanulhass, és remélem az általam írt cikkek ezt az élményt nyújtják majd neked. Témaköreim: termésnövelés, borászat, pálinkafőzés.